Nem is néztem tovább a többi részt, mert úgy gondoltam ennyi borzalom egy időre elég.
Azután csak rávettem magamat, hogy folytassam és meglepődve tapasztaltam, hogy a hardcore horror átment egy ilyen misztikus drámába.
Az első rész nagyon becsapós. Kb az egész sorozat legrémisztőbb része és a továbbiakban ugyan még találkozunk jumpscare-rel és egyéb más szörnyű teremténnyel, de messze nem olyan ütős, mint az első rész.
A sorozatról úgy általában: eddig három évad jelent meg belőle, de ezek az évadok nem építenek egymásra, nem függenek össze. Minden évadban, nagyjából ugyanazok a szereplők, de teljesen "más" szerepet játszanak, mint az előzőben, a történet, a helyszín sőt még az idő is más.
Állandó szereplők: Jessica Lange, Frances Conroy, Lily Rabe, Taissa Farmiga, Sarah Paulson, Evan Petrs
Jellemzői: valamilyen misztikus, rejtélyes, horrorisztikus alapötleten nyugvó dráma. Rengeteg benne az erőszak, a vér, a sokkoló, gyomorforgató jelenet, a tabu témákat úgy döntögeti, mint a teke golyó a bábukat.
1. évad
Az első évad nagyon ütősen kezdett, a közepére leeresztett, mint a lufi, de a végére ismét összeszedte magát.
Alapsztori: A Harmon család az őket ért tragédiák elől "menekülve" megvesznek egy kisvárosi kúriát, ahol elképzelésük szerint átvészelik a nehéz, megterhelő időszakot, amin át kellett esniük. Már az elejétől kezdve fura dolgok történnek ott velük: a szomszéd néni nem százas, a szomszéd néni kislánya még annyira sem százas és mindennek a tetejében a ház valószínűleg még el is van átkozva. Tudomásukra jut, hogy a ház, amit megvettek azért kelt el olyan olcsón, mert előző tulajdonosaik mind abban a házban haltak meg, a legtöbbjüket megölték. A család eleinte próbálja nem észrevenni a házban zajló ijesztő eseményeket, de az építmény egyre hajmeresztőbb dolgokat művel, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A háznak, mintha csak saját akarata volna folyamatosan akadályokat gördít Ben, Vivian és a lányuk Violet elé.
Ben egy pszichológus, aki annak idején megcsalta Viviant, aki erre persze rájött, így a pár először is saját kapcsolatukat szeretnék rendezni. Vivian ráadásul ez időtájt vetélt el, úgyhogy a nőnek duplán nehéz. Ben fantáziáját a csinos szobalány foglalja le, de tartja magát és múltbéli hibáiból okulva ellenáll a nő csábításának, aki egyáltalán nem úgy néz ki, mint ahogy Ben látja...ő csak a nő fiatal, vonzó énjét veszi észre, holott csak egy vén, csúnya, megkeseredett cseléd asszony.
Violet egy kiállhatatlan, undok, flegma kis tini, akinek az a bánata, ami minden egyes vele egykorú lánynak. Próbálja felhívni magára a figyelmet és mindent elkövet, hogy a szüleinek plussz nyűgöt okozzon.
A szomszéd asszony, Constanze a legfurább és egyben legvérfagyasztóbb szomszéd néni, akit valaha láthattunk, ráadásul rengeteg mindent tud a házról. Ő sem igyekszik belopni magát Vivianék szívébe.
Tate Langdon egy problémás kamasz fiú, aki Ben betege. Ő sem a hétköznapi betegek tüneteit produkálja, sőt Ben már maga is lassan félni kezd tőle.
A család élete tehát semmivel sem lett könnyebb, az új ház tesz róla, hogy szép lassan az őrületbe kergesse őket.
Annak ellenére, hogy az első rész után kissé felhígult a sztori nem lett unalmas. Számos csavarral, érdekességgel és mindenek előtt nagyszerű színészekkel operál, akiken látszik, hogy értenek is ahhoz, amit csinálnak és szeretik.
2. évad
A következő évad a huszadik század közepén játszódik egy elmegyógyintézetben, ahol a betegeket a legrosszabb, legkegyetlenebb, legembertelenebb eszközökkel próbálják "meggyógyítani". A kórház az egyház kezében van, a nővérek egyben apácák is, a vezetők pedig egyben egyházi személyek.
Ez az az évad, ami talán a legjobban sikerült mind feszültség, mind színészi játék terén. A színészek kifogástalanul játszanak, a díszletek hátborzongatóak, a hangulat és az egész atmoszféra teljes mértékben átadja, a második világháború utáni világ képét.
Az orvosi beavatkozások fájdalmasabbak, mint maga a betegség és az emberek sincsenek tekintettel egymásra, az apáca főnök korrupt és könnyűvérű, aki csak a saját malmára hajtja a vizet, nem törődik betegei épségével.
Persze bepillantást nyerhetünk minden részben a jelen világban, ahol ugyanazt az elmegyógyintézetet láthatjuk, csak éppen elhagyatva, lerobbanva, teljesen lakatlanul. Láthatjuk, ahogy egy párocska poénból bemennek a házba, hogy felvételeket készítsenek, de valaki már várja őket...
Tehát az évad nagy része a múltban játszódik, de közben mutatják azt is, hogy mi történik a jelenben, mert a két szál összefügg.
A szereplők nagy része megegyezik az előző évadéval. Volt, aki sokkal több és aki sokkal kevesebb szerepet kapott, de a lényeg, hogy mindenki nagyon jól alakított.
Itt is voltak gyengébb, laposabb részek, de nagyjából tartotta az iramot, nagyon izgalmas volt, két nap alatt simán végig lehet nézni.
3. évad
Íme az évad, ami viszont kiborított. Amilyen jó volt az előző kettő, az az új sztori ez kétszeresen alul múlja. Szinte minden elveszett belőle, ami az első kettőben bevált.
A történetünk inkább az első évadhoz hasonul, ugyanis itt is természetfeletti dolgokkal kell megküzdeniük szereplőinknek. Adva van egy boszorkány coven, akiknek a mindennapi életükbe nyerhetünk bepillantást. Ez a coven úgy működik, mint egy család, csak itt mindenki boszorkány.
Adott egy hatalmas fehér ház, ahova Fiona Goode és lánya Cordelia szeretettel várják az olyan lányokat, akik kezdik magukban felfedezni rejtett képességeiket.
A coven szigorú szabályok szerint működik: mindig kell, hogy legyen egy főboszi, vagyis egy Supreme, aki a boszorkány tanáccsal karöltve irányítja a covent.
Történetünk fő szála kimerül abban, hogy a főboszi vagyis Fiona nem hajlandó beletörődni, hogy a fiatalsága eltűnik és közeleg az idő, mikor ki kell választania új örökösét. Fiona az a tipikus kapuzárási pánikos nő, aki még a legrosszabbat is képes elkövetni csak azért, hogy a trónját megtarthassa.
Eközben folyamatos bepillantást nyerhetünk a 19. század amerikájába, ahol Delphine Lalurie, a Franciaországból érkezett nemes asszonynak az a legnagyobb öröme ha pokollá teheti házi rabszolgái életét.
A padlásán kínozza és nyúzza őket, pusztán szórakozásból. Ám egy napon a naccságos asszonynak is bukfencezik egy nagyot a szerencséje: egy olyan fekete férfit kínoz halálra, akinek a felesége voodoo szakértő, de nem is akármilyen, hanem a legerősebb. A fekete rabszolganő Mary Lavoue a voodoo koronázatlan királynője, aki szerelme elvesztése miatt megátkozza a francia nemesasszonyt. Örök életre kárhoztatja egy koporsóba zárva...ám ez a koporsó kedvenc boszorkányaink fellépésekor hirtelen felnyílik és kezdetét veszi a játék...boszorkányok a boszorkányok ellen, boszorkányok az emberek ellen, boszorkányok a voodoosok ellen...Tehát mindenki mindenkivel hadban áll. Izgalmasan hangzik nem?! Hát nem...
A feszült, gyomorforgató, nyomasztó jelenetek itt is feltűnnek, a tabuk témák itt is egyfolytában napirenden vannak, teljesen leplezetlenül.
Viszont mindezek ellenére a leggyengébb évada a sorozatnak kétségtelenül ez volt.
A színészek még csak-csak elmennek, de a céltalan kegyetlenkedésen és a kínosabbnál kínosabb jelenetek arcba b*szásán kívül semmi nem történik. Rettenetesen lapos és OSTOBA!
A boszis alaptéma pedig nagyon jó lett volna, már nagyon vártam, hogy végre adásba kerüljön...aztán kiszúrták a szemem egy Bűbájos boszikkal, csak itt több volt a darabolás meg a vér.
Voltak színészek, akik szinte csak szoba kellékeknek voltak jók. Összesen egy szerethető karaktere volt az egész sorozatnak, ő pedig Misty Day volt. Ő volt az egyetlen, akinek a karaktere lekötött. A többi boszorkány egyszerűen végtelenül idegtépően hülye és bárgyú volt. Vagy idegesítő, színészkedni nem tudó és nem is akaró tini picsák voltak, vagy öregedő klimaxos luvnyák.
Taissa Farmiga és Evan Peters karaktere annyira volt felesleges, amennyire csak lehetett. Zoe és Kyle, avagy a boszi és a zombi románca....Életemben nem gondoltam volna, hogy pont ez a sorozat fog lesüllyedni a Twilight szintjére...hogy pont itt fognak bemutatni két nyáladzó tinit, akiknek kötelességük egymásba szeretni. Először azért hagytam abba a sorozat nézését, mert azt hittem, hogy erről a két kiüresedett, idióta sablonos, szappanos, ifjúkori nekrofil szerelemről fog szólni, de mikor később belenézegettem, kicsit megnyugodtam, hogy nem ők a főszereplők.
Nagy nehezen végig szenvedtem magam és az utolsó előtti pár részek láttán már azon voltam, hogy meggondolom magam, hogy talán mégis csak jó volt ez csak én voltam túl türelmetlen...de aztán jött a vég, és azt mondom, ez az évad lett a sorozat szégyene.
Az utolsó rész volt a sorozat leggyengébb és legnevetségesebb befejezése. Pedig elvarrtak minden szálat, de a Supreme kiválasztás és a 7 csoda bemutatása, amit a lányoknak végig kellett csinálniuk, hogy kiderüljön ki az új Supreme...hát az agyamat, majd el dobtam. Nem méltó ehhez a sorozathoz, az amit az utolsó részben leműveltek. Tisztára olyan volt, mint egy Zs kategóriás Barátok Közt rész egy kis mágiának nevezett sz*rsággal megspékelve.
Főbb szereplők:
Jessica Lange, hiába, hogy más-más szerepet kell játszania minden évadban, tulajdonképpen semmi újat nem mutat. Ő a szükséges gonosz a sorozatban. Néha ütni valóan gonosz, néha imádnivalóan gonosz. Néha csak kicsit geci, néha nagyon-nagyon geci. Egyébként a színésznő tényleg nem rossz, az első évadban volt a legfigyelemre méltóbb alakítása, amiért díjat is kapott és minden elismerésem a hölgynek, de a másik két évadban is ugyanúgy Constanze-t alakítja...csak a második évadban vesz fel magára apáca ruhát, a harmadik évadban meg felvesz pár szűk fekete miniszoknyát, de akkoris csak Constanze marad.
Sarah Paulson alakítása jónak volt mondható, de a második évadhoz képest ő is gyengült, bár ez aligha az ő hibája. Nem ő dönti el milyen személyiségű nőt kell megformálnia.
Taissa Farmiga....még mindig nem értem mi a fenét keresett ebben az évadban...kb akkora szükség volt erre a karakterre, mint a háttérben ácsorgó dohányzóasztalra. Megint előadta a problémás tinilányt, csak itt most varázsereje volt és minden ok nélkül "beleszeretett" egy zombiba.
Már az első évadban is irritált a csaj, de ott legalább volt értelme annak, hogy szerepeljen, el tudta hitetni, hogy akármilyen unszimpatikus, fontos a szerepe. Itt egy szobanövény is meg tudta volna oldani, hogy szabadidejében beugorjon helyette játszani.
Evan Peters....mint kolléganője....ebben az évadban még csak szerepelnie sem kellett volna. Oké, hogy kell egy jó pasi is a sorozatba, de sajnos ő sem több a háttérben ácsorgó szerelmes zombinál. Egyébként az ő játéka az előző évadokban teljesen rendben volt. Az első évadban kellőképpen rémisztő alakot kellett megformálni, ami sikerült is neki, nagyon érdekes alakítást nyújtott, életemben nem gondoltam, hogy egy szép arcú szőke fürtös fiútól így ki fog rázni a hideg és nem a jó értelemben. A második évadbeli énjét is nagyon ügyesen alakította, nem volt probléma.
De itt a harmadikban nagyon lebőgött és ez nem a színész hibája...az írók egyszerűen leamortizálták...igazán berakhattak volna valaki mást, hogy játsza el a szerelmes zombit, mert ez a srác nagyon tud színészkedni, nagyon tehetséges, nem hiszem el, hogy nem tudtak volna érdekesebb és hozzá méltóbb szerepet adni neki és valami amatőr kezdő színészre bízni a bárgyún nézést.
Lily Rabe... hihetetlen, de az ő Misty Day-e egyszerűen fantasztikus volt. Rendesen színt vitt ebbe a borzadályba, amit Covennek neveznek az emberek. Egyedi, érdekes, néhol humoros, erőteljes karaktere elviselhetőbbé tette ezt a katyvaszt. Kicsit ilyen hippys beütése volt, de csak még aranyosabbá és érdekesebbé tette.
Az első évadban nem sok szerepe volt, de ami volt az nagyon erőteljesre sikeredett. Nora Montgomeryt játszotta, akit a flashbackekben láthattunk, mint a Gyilkos Ház első lakója.
A második évadban eleinte egy szende apáca volt, aki még a légynek sem tudott volna ártani, utána pedig az ördög által megszállt gonosz, kéjvágyó kis álszent szörnyeteg lett, ami szintén nagyon jól állt neki. Hogy tényleg megszállta-e az ördög vagy csak szimplán bekattant az végülis nem derült ki, de így a jó, nem kell minden részletnek szájbarágósnak lennie. Lily Rabe volt eddig az egyetlen, aki nem okozott csalódást. Minden évadban más-más karaktert kellett megformálnia és ezek a karakterek tényleg más-más karakterre sikeredtek, teljesen különböztek egymástól. Ellentétben Jessicával, ő tényleg minden évadban új oldalát mutatta be.
A szereplőkről nagyjából ennyit, vannak még sokan mások, de ők nem annyira főszereplők, vagy nem érdemes beszélni róluk.
Tehát ha a sorozatot értékelni kellene, akkor egy ötös skálán adnék neki egy gyengébb négyes alát.
A harmadik évad hatalmas csalódás volt egy mérhetetlenül bugyuta történettel, egy boszorkányos témából ennél jóval többet ki lehetett volna hozni.
