A történet főhőse(i) két fivér, Richard és Seth Gecko, akik bűnözőként tengetik napjaikat, bujdosnak a törvény hosszú karjai elől. Eltervezik, hogy nem maradnak Amerikában, hanem inkább Mexikóban kezdenek majd "új" életet és ehhez kapóra jön nekik egy volt pap, aki két gyerekével és egy lakókocsival szeli át az országot. A fivérek túszul ejtik őket és a lakókocsijukat, ezután pedig neki látnak a hosszadalmas útnak. Kicsit beszélgetnek, kicsit lelkiznek, feltűnik egy -két érdekesebb poén, de végül eljutnak Mexikóba, ahol egy igen különleges bárba keverednek.
És itt teljesen megváltozik a történet, ami szerintem nem tett neki jót.
A bár táncoshölgyei és még egy pár alkalmazott átváltoznak vámpírokká és megkezdőik a harc. Folyik a vér, elővillannak az érdekesebbnél érdekesebb fogak, megy a marcangolás és az öldöklés, ami szerintem nem sült el rosszul, viszont ha azt nézzük, hogy a film első fele szinte teljesen másról szólt...
Ketté kellett volna venni. A film első feléből egy nagyon jó kis túszdrámát lehetett volna csinálni...tulajdonképpen az is volt, de tekintve, hogy a második részben a túszok is és a túsztartók is átmennek vámpírvadászba....hát ez így egy kicsit érdekesre sikeredett.
A film második feléből nyugodtan ki lehetett volna hozni egy külön vámpíros-vadászós alkotást. Ennek a kettőnek külön külön lehetett volna értelme. Persze így is van, de olyan volt, mintha a film felétől kezdve már egy teljesen másik filmet nézett volna az ember, csak épp ugyanazokkal a szereplőkkel.
Kedvenc szereplőm: Seth, a pap (érdekes pedig, a legtöbb filmbeli paptól falra tudtam volna mászni, de ő valahogy teljesen rendben volt)
A többi részét nem láttam még csak ezt az elsőt, amire most így kapásból 7/10 pontot adnék.
1 pont mínusz a furcsa fordulatért...a két szál valahogy nem illett egymáshoz.
1 pont mínusz a sok bakiért, amit sajna már első nézésre is rögtön ki tudtam szúrni és picit ciki volt...pedig nem is kerestem őket.
1 pont mínusz, mert nem tetszett, hogy a végén Seth nem engedte Katenek, hogy vele menjen (xD). Valahogy én szurkoltam nekik.
Néhol a látványvilág, a berendezés és a számítógépes trükkök is kicsit furák voltak, de ezért nem jár külön pont levonás, merthát mégis csak a kilencvenes évek, itt még nem lehetnek látványosak a kellékek.
