" Életben tudsz maradni egy olyan vadonban, ahol mindenki az életedre tör? Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal - számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel. "
Nos igen, nagyjából dióhéjban ennyi lenne a lényeg. Én ezt a könyvet eleinte nagyon nem akartam elolvasni. Szín tiszta Battle Royale koppintásnak gondoltam és tulajdonképpen még most is annak tartom, de már nem olyan mértékben, mint régebben. Úgy döntöttem adok neki egy esélyt, hátha megtetszik. És jól döntöttem. Egészen gyorsan sikerült elolvasnom, szinte faltam az oldalakat.
Lesz, majd egy kis összehasonlítás is, de azt későbbre szeretném tenni.
Tehát: alapjában véve egy nagyon jó és nagyon izgalmas könyv. Bár a főhősért egy pillanatig sem aggódtam, mivel szinte ordít a lapokról, hogy a csajt még egy atombomba sem tudná leszedni...na meg ez nem is a Trónok Harca, szóval itt nem nagyon kell tartani a fontos szereplők halálától. Mindezektől függetlenül viszont nagyon érdekes, izgalmas és legfőképp elgondolkodtató volt.
Az elgondolkodtató részen van csak igazán a hangsúly, hisz mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy az író ezzel mit is akar mondani? Van egyáltalán mondanivalója?
Nekem az lenne a tippem, hogy van.
Először is: nagyon örültem nekik, hogy ennyire kitört a tini könyvek skatulyájából és egy pár igazi, lehengerlő, szerethető, erős és jellemben fejlődő karaktereket ismerhetünk meg. Ez a könyv is egy tipikus példa arra, hogy meg lehet úgy írni egy tinikről tiniknek szóló könyvet, hogy nem kell elővenni a jól bevált sablonokat ( új lány/ fiú érkezik az iskolába, aki találkozik valakivel, akiről kiderül, hogy nem is ember és egymásba szeretnek és minden olyan misztikusan nyálas és nyálasan misztikus és trallalalala....)
Másodszor: a mondanivaló! ugyebár...Vajon a mi világunk idáig elfajulhatna? Simán. Bár nem hiszem, hogy pl. a mi világunkban egy ilyen szadista kormány pont a gyerekeket venné célba, de ehhez hasonló dolgok nem csak, hogy megtörténhetnek, de meg is történtek a történelem folyamán. Igaz az emberek nem úgy kezelték, mint egy sport eseményt, de voltak ehhez hasonló dolgok, amikre most így külön nem akarnék kitérni, hisz mindenki tudja mikről van szó... nem is olyan régen történtek ezek.
Ami még érdekes, hogy ebből az Éhezők Viadalából a Kapitólium nem csak a megtorlás lehetőségét látja, hanem szórakoztatásnak is szánja. Hiszen minden egyes gyilkosságot felvesznek, majd leadják főidőben, lehet fogadásokat kötni illetve lehet támogatni a versenyzőket és a Viadalok végén el lehet kirándulni a terepre és ki lehet próbálni a gyerekek által használt fegyvereket (persze nem egymáson).
Ezt leginkább a gladiátor harcokhoz lehetne hasonlítani. Bár ott nem igazán a megtorlás végett gyilkoltatták egymással a rabszolgákat, hanem, mert csak úgy megtehették plussz a szórakoztatás miatt. Az ókori Rómában ezekkel a viadalokkal nem akartak büntetni senkit (bár lehet, ki tudja ezt már), itt viszont a pórul járt 12 (régebben 13) körzetnek ez kín keserves büntetés.
Ha már szórakoztatás...akkor ez lenne az a pont, ahol a B.R.-tól teljesen eltér hiszen a B.R.-ban ezt a "gyilkoljátok egymást míg csak egy marad" játékot nem azért csinálják, hogy gazdagékat szórakoztassák, hanem csak szimplán a büntetés és a megtorlás miatt. Itt gazdagék kölyke sem menekül, ha épp a peches kiválasztott osztályba kerül be.
Nem veszik fel a játékot, nem csinálnak cirkuszt belőle.
Az Éhezők Viadalában a versenyzők nem ismerik egymást míg a B.R.-ban igen, hisz ott ugye egy jól összeszokott osztályról van szó, amitől szerintem még kegyetlenebb. Na nem azért, alapból nem túl lélekápoló ha valakit ki kell nyírnod, de ha választanod kell, hogy egy vadidegenbe vagy egy jó barátodba hajítod a fejszéd...hát...
Az Éhezők Viadalával egyébként az az egyetlen probléma, hogy egyszerre mond nagyon sokat és nagyon keveset. Ez egy tök jó társadalom kritika, de nem tudunk meg túl sokat a világról, amiben játszódik. Annyit tudunk, hogy a valaha volt, de már halott Észak-Amerikában alakult ki ez a Panem sok természeti katasztrófa meg egy pár háború után, de ezekről szerintem többet is lehetett volna mesélni. Mi van a többi országgal? Mi van Európával, Ausztráliával Ázsiával, Afrikával? Vajon ott is ilyen állapotok uralkodnak? Miért nem szöknek meg az emberek?
Kicsit jobban ki lehetett volna dolgozni a háttértörténetet, hogy tudjuk mi vezetett odaáíg, hogy egy ilyen szadista ( de elenyésző számú) kormány jöjjön létre, akik gyerekeken torolja meg a múltban elkövetett hibákat?
Az rendben, hogy volt háború, na de mire föl volt?
Bár mivel nem olvastam még csak az első részét, így még talán van esély arra, hogy majd kiderül. Bár jobban örültem volna neki, ha már az első kötetben tisztázza az író, hogy mi miért történt.
Egyébként azt mondják, hogy aki nem olvasta a könyvet az nem fogja érteni a filmet. Hát ez nagyon nem így van. A filmet először láttam és csak utána olvastam a könyvet, viszont semmi hátrányom nem származott belőle. Persze a könyv részletesebb és az ember közben úgy képzelheti el a dolgokat, ahogy ő jónak látja, de ettől függetlenül a film szerintem teljes mértékben a könyv alapján készült.
A könyvben csupán egyetlen olyan esemény, vagyis aprócska fordulat van benne, ami ha jól emlékszem, akkor a filmből kimaradt: méghozzá, hogy mik is azok a mutánsok, amik a végén az utolsó három túlélőre rárontanak. Nem emlékszem hogy a filmben mondják-e, hogy mik azok, de mikor a könyvben olvastam...egy cseppet kiakadtam rajta.
Pontozás: 8,5/10
Egy pontot levonok a hiányos háttér sztori miatt, ami lehet, hogy az emberek nagytöbbséget egyáltalán nem érdekelné, sőt, lehet feleslegesnek tartaná, de nekem valahogy mégis hiány érzetet kelt.
És egy fél pontot muszáj vagyok levonni és a film javára írni, azon ok miatt, hogy E/1-ben van leírva, amivel nem lenne gond, de sokszor vártam, hogy mikor ugrunk a színfalak mögé, hogy megtudjuk, hogyan dolgoznak a Játékmesterek és hogy a körzetek éhező lakói, hogyan reagálnak a Viadalra. A filmben ezeket mind mutatják, a könyvben viszont fogalmunk sincs arról, hogy mi folyik az "arénán" túl, ami néhol zavaró volt...de csak egy fél pont erejéig.
Katnisst egyébként nagyon megkedveltem. Talpraesett, kemény , ambiciózus, bátor és annak ellenére, hogy ő a "tüzes" lány, eléggé higgadt. Némely résznél eszembe jutott, hogy talán fagyálló folyik az ereiben. Ami pedig a legnagyobb erénye, hogy baromi okos. Az ötletei és a túléléshez szükséges ismeretei nem egyszer húzzák ki őt a bajból. Csodálatra méltó, hogy mit össze tud hozni az ember egy pár az erdőben talált holmiból, ha megfelelő túlélő, erdő ismerettel rendelkezik.