Dead Silence

" Óvakodj Mary Shaw szemeitől. 

Gyereke nincs, a babákkal öl

De ha álmodban mégis rád talál

Vigyázz, hogy sikoly ne hagyja el a szád! "

Ez az eddigi legjobb és legijesztőbb horror mondóka, amit valaha hallottam. Na meg azért a film se semmi.

Természetesen ez sem fog világokat megrendíteni és nem fogják minden sarki boltban ezt a filmet emlegetni, de igenis megállja a helyét horror kategóriában.

Horror filmet csinálni napjainkban már iszonyú nehéz főleg ha még arra is törekszik az ember, hogy legyen benne valami új és egyedi. Na meg ugye az sem egy utolsó tényező, hogy kerüljük a horrorfilmekre vonatkozó klíséket. A helyzet az, hogy szerintem lassan ki fogunk fogyni a szörnyekből. Egyre több történetet dolgoznak fel inkább háromszoros CGI orgiákkal megfűszerezve, minthogy valami újat és egyedit találjanak ki. Persze ha már adva van egy történet, egy téma ami régen sikeres volt, akkor nyilván csábító dolog újra gondolni, de a lényege ugyanaz marad, még a modernebb látvány ellenére is.

Elég sok horror filmet láttam már, aminek a nézése közben elgondolkodtam azon, hogy nem e láttam már én ezt a filmet korábban? A későbbiekben rájöttem, hogy nem, most látom először, mégis olyan szinten sablonos és erőltetett volt, hogy inkább abbahagytam. Vagy ha nem is hagytam abba, tudtam mi lesz a vége.

Tulajdonképpen a Dead Silence sem sablon mentes, ugyanúgy kezdődik és folytatódik, mint bármelyik másik horror, viszont a filmbe belecsempészett babák az antisikoly feeling és a hasbeszélő nő életének filmre vétele nagyon jó húzás volt.

A történet tehát azzal kezdődik, hogy Jamie és felesége egy szép napon kapnak egy csomagot, amiben egy kegyetlen ijesztő, régi hasbeszélő baba fekszik. Nem tudják mire vélni a dolgot, de úgy döntenek nem foglalkoznak vele. A baj, akkor kezdődik, mikor Jamie arra megy haza, hogy a felesége vérbe fagyva és elmaszkírozva, holtan fekszik az ágyon. Az még semmi, hogy valaki/valami megölte a nőt, de a külsejét át is alakította és a nyelvét kivágta.

Jamie nem nyugszik bele a dologba, úgy dönt, hogy ő maga is beszáll a nyomozásba. Lelkesedése a nyomozás iránt nem véletlen hisz az özvegy férjnek gyanús, hogy a szülővárosában élő legenda Mary Shawról nagyon is hasonlít a felesége gyilkosságához. Így a fiú nyomokat keresvén először felkeresi apját és annak feleségét, hogy tanácsot kérjen tőlük ez ügyben. Kap hideget is meleget is. Közben pedig egy igencsak humoros kedvű zsaru is rászáll.

Jamie tehát egyre sötétebb és ijesztőbb helyekre kalandozik, egyre mélyebbre merül Mary Shaw történetében, aki egy évtizeddel ezelőtt egy színházban dolgozott és hasbeszélő műsorokkal szórakoztatta a közönséget a vicces babáival. Egyszer viszont egy kisfiú lebuktatta a nőt előadás közben és ez a kisfiú pár nap múlva eltűnt. Természetesen a helyi lakosok azonnal elővették a furcsa nőt, majd kegyetlenül kivégezték és még a nyelvét is kivágták.

A film legborzasztóbb és legfélelmetesebb része az, mikor arról beszélnek, hogy Mary Shaw a végrendeletében azt nyilatkozta, hogy minden babáját vele együtt temessenek el és őt magát is halála után maszkírozzák át babává. Hát...mondanom sem kell, hogy milyen szívderítő látvány egy oszlófélben lévő félig ember félig baba hulláját nézni, ahogy az áldozatához közeledik...

Fontos tudni, hogy Mary Shaw egy bosszúálló szellem, hisz brutális halált halt így nem is csoda ha vendettára szomjazik ergo nem csak Jamie felesége az egyedüli áldozat. Folyamatosan tűnnek illetve kerülnek elő egyre bizarabb külsővel a hullák, természetesen nyelvtelenül. Él egy legenda, ami azt állítja, hogy Mary Shaw elől csak az menekülhet meg, aki ha meglátja nem sikít, ugyanis Mary Shaw elveszi az áldozatainak nyelvét és hangját és magába ülteti. A feladat nem is olyan egyszerű ám...nem sikítani, mikor jön veled szembe egy aszott félig baba félig öregasszony szelleme...a magam részéről, szerintem előbb oldottam volna meg hogy élve kerüljek ki Jigsaw "játékából", minthogy ne kezdjek el üvölteni, ha meglátom. Jamienek viszont ez elég sokáig sikerül, bátran és ügyesen halad a célja felé, mindezt sikoly mentesen...legalábbis egy ideig.

Azokat a filmeket imádom a legjobban, amiknek a végén egy olyan csavar található, amit a film nézése közben nem lehetett előre sejteni. A Dead Silence is ezek közé a filmek közé tartozik, hisz a vége nem várt fordulatot vesz...nekem legalábbis nagyon nem várt volt. Az volt az egyetlen gyanús dolog, hogy túl korán végzett a babanyanyával és feltűnt, hogy a filmből van még jó pár perc, ami arra engedett következtetni, hogy lesz itt még valami disznóság. Hát lett is...Jamie apjának feleségét én inkább áldozatnak és megmenteni való bajba jutottnak képzeltem volna el, semmint főgonosznak, aki Jamie apjából is babát csinált, méghozzá tökéleteset! Jamienek az apjával töltött idő alatt egyszersem tűnt fel ( és egyben nekem sem) hogy a csinibaba feleség végig ott állt a tolószékes papa mellett és ő mozgatta a száját hátulról.

A film nem sablon mentes, de tele van ötletes és izgalmas újításokkal és  egy nagyon jól kivitelezett csavarral a végén. Ja igen és nem happy end a vége, hisz Jamie ( mivel a True Bloodból ismert Jasont alakító Ryan Kwanten játsza, így folyton Jasont akarok írni Jamie helyett....) mikor leesik neki, hogy az apja végig baba volt és mikor a nőci vérfagyasztó mosollyal elkezd felé araszolni csak elereszt egy sikolyt. Hát nem kellett volna..:(

Nem túl hosszú a műsor idő én eltudtam volna viselni egy kicsit több visszatekintést, ami Maryről szól, vagy esetleg egy kicsit több rettegést és sötétben tapogatózást, bár még így se volt belőle hiány. Legalább nem unja el rajta az ember magát és így végig izgalmas, pörgős és ijesztő marad. Az ijesztő nagyon nagy hangsúlyt kap! Ahogy a kamera ráközelít a hasbeszélő babákra és folyton azon görcsölsz, hogy mikor fog már megmozdulni...hát az az érzés az felér egy testi lelki kínzással.

A színészek hitelesek, Ryan Kwanten nagyon jót alakított. Bár én folyton mosolyogtam rajta mikor épp nem reszkettem félelmemben, hiszen folyton a True Bloodos Jason karakterét juttatta eszembe. Folyton azt vártam mikor jelenik meg Bill vagy Sookie.

A filmb soundtrackje pedig már magában biztosít egy álmatlan éjszakát...vagy legalábbis rémálmokkal telit.