Ennek a filmnek a története sokban hasonlít a Mátrixhoz. Leginkább a harc terén és egy bizonyos elnyomó erő elleni lázadás terén.
A történet szerint a harmadik világháború után az emberiségnek majdnem a fele elpusztult és az emberek egyre borzasztóbb körülmények között élnek. A megmaradt emberiség élére egy olyan hatalom áll, aminek vezetője egy bizonyos Atya nevezetű valaki és igencsak furcsa módon próbálja rábírni az embereket arra, hogy ne legyen több konfliktus a világban: olyan gyógyszert állíttat elő, amit ha ez ember bead magának, akkor tökéletesen érzéketlen lesz. Nem lesznek érzelmei, tökéletesen robot szerű magatartással fog rendelkezni. Ennek az a célja, hogy elkerüljék a nézeteltéréseket, ami dühöt szül, a düh pedig ellenségeskedést az ellenségeskedés pedig háborút eredményez, amit a megmaradt emberiség már végképp nem bírna ki.
Így tehát ez a bizonyos Atya és szervezete tökéletesen érzelemmentessé teszi az emberiséget.
Sean Bean és Christian Bale is játszik a filmben, de ahogy arra számítani lehet, Beant egy szempillantás alatt kinyírják, mint ahogy szegényt a legtöbb filmjében. ( Eddig kb egy, max két olyan filmet láttam, ahol Sean Bean nem halt meg~)
Sean Bean, azaz Partridge nem túl meglepő elhalálozásának oka az, hogy nem szedi az "érzéstelenítő" gyógyszereit és érzései támadnak, ami pedig törvénybe ütközik. Itt jön a képbe Christian Bale, azaz John Preston, aki jó katona lévén kivégzi az érzés bűnözőt, holott régen együtt dolgoztak. Preston még a saját felesége halálát is végig nézte annak idején, mikor az érzéseket tanúsított.
Ám nem sokkal Partridge halála után, Preston egészen véletlenül szintén elköveti azt a hibát, ami miatt meg kellett ölnie barátját: véletlenül kihagy egy adagot a napi gyógyszer adagjából és nem pótolja be, aminek következtében érzései lesznek és ez elindít nála egy lavinát. Könnyekkel teli szemmel nézi azt a világot, amiben eddig élt és szörnyűlködve veszi tudomásul, hogy szintén érzelemmentes gyermekei ennek az érzelemmentes, agymosott világnak a szülöttei. Preston folyamatosan hanyagolni kezdi a gyógyszereit és így egyszeriben öntudatára ébred ( itt jön a képbe a Mátrix feeling). Természetesen továbbra is érzelemmentesnek próbálja magát mutatni, több kevesebb sikerrel.
A legmeghatóbb jelent az egész filmben, mikor Preston ki kellett volna végeznie egy kiskutyát, aki egy telepről próbált volna megszökni, de ekkor már Prestonnak kezdett kitisztulni a feje és megmenti a kiskutyát és egy jópár embernek golyót repít a fejébe csakhogy megtarthassa az állatot, akit később hazavisz.
Ez amúgy elég érdekesen jött ki, hiszen Preston képtelen végezni egy kis állattal, de a munkatársait zokszó nélkül kinyírja. Szóval kissé ellentmondásos, de úgy vélem teljesen érthető.
Prestonban immáron túláradnak az érzelmek, amit tökéletes titokban tart és ténykedése már odáig fajul, hogy tégla lesz saját katonai osztagában, és a lázadóknak kezd el segíteni, akik a város alatti kis járatokban élnek.
Hát elég merész elgondolás. Talán még a Mátrixnál is merészebb. egy tökéletesen érzelemmentes világban élni, ha az ember tökéletesen agymosott és érzelmileg mínuszban van, úgy gondolom nem igazán veszi észre, milyen abszurd és elnyomó az a hatalom, ami mindezt kitalálta. A háborúk, csaták és harcok valóban drasztikusan csökkentek, mondhatni teljesen eltűntek a föld színéről, viszont ezzel egyetemben az egész emberiséget leamortizálták egy darab fává. Be lettek tiltva a különböző színek és képek festése, a könyvek 90%-a tűzben égett, a lakások, hivatalok és közterek helyszínein semmilyen forma nem található, tökéletesen szögletes minden.
Maga a film egyébként nagyon jó, Christian Bale a legjobb. Ő tökéletesen bemutatja azt a folyamatot, ahol egy ember átmegy a robot módból érző képes emberi lénnyé. A karakter fejlődésében ez tisztán nyomon követhető.
A véleményem az, hogy a jelen korunkban egy ilyen világot lehetetlen lenne létre hozni. Az emberi érzelmeket nem hiszem, hogy kordában lehetne tartani. Persze el lehet tompítani az erős érzelmeket valamennyire, de hogy teljesen kiirtsanak mindenféle nemű érzelmet az lehetetlen. Túl széles ez a skála.
Mindenesetre érdekes az elgondolás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése