Egy Elízium nevezetű űrhajó tart a Tannis nevű bolygóra, ahol a Földhöz hasonló élet található. Az Elízium egy telepesekből álló több ezer embert szállító hajó ami azért indult a el a Földről, mert a bolygó már pusztuló félben van. A túlnépesedés miatt ivóvíz szinte már a leggazdagabb országoknak sem igazán jut ki és az élelmiszer hiány és rémísztő. A Föld bolygó tehát már az utolsókat rúgja, ezért látta a megmaradt emberiség szükségesnek, hogy másik bolygót keressenek maguknak. A Tannishoz vezető út több száz évig tart, ezért a hajón utazók hibernált állapotban haladnak céljuk felé, épp csak a hajó legénységének pár tagja van ébren, akik irányítják a hajót, hajó naplót vezetnek és kijavítják az esetleges hibákat.
Egy napon két ember is magához tér a legénységből. A hadnagy és a tizedese, Payton és Bower. A helyzet viszont az, hogy fogalmuk sincs mi a teendőjük, ugyanis az ő műszakjuknak nem akkor kellene lennie, ráadásul a legénység többi tagját sem találják. És ha még ez nem lenne elég a főreaktor is meghibásodott, aminek következtében a hajónak több, mint a fele áram nélkül maradt.
Payton és Bower tehát totális nagy káoszra térnek magukhoz és fogalmuk sincsen arról, hogy mi történhetett a többiekkel és, hogy mitől hibásodott meg a hajó. Egyébként azt sem tudják, hogy épp hol vannak, azt sem, hogy meddig aludtak.
Bower tizedes elindul megkeresni a bajok forrását míg Payton hadnagy a vezérlő teremből próbálja irányítani a korom sötétben mászkáló fiút. Bower, útja során találkozik pár érdekes túlélővel, akik szintén a hajó legénységéhez tartoztak és azt állítják, hogy valami iszonyatosan nagy szörnyűség történet a hajón, ami azt eredményezte, hogy a hajó utasainak egy részét ocsmány szörnyeteggé változtatta. Ennek a betegségnek a neve Pandorum, ami úgy alakult ki, hogy az emberek szervezetében lévő alkalmazkodáshoz hozzá segítő, felgyorsított evolúciós szer megzavarodott. Ez a szer segítette volna hozzá a hajdani ex Föld lakókat, hogy a Tannison lévő életkörülményekhez tudjanak alkalmazkodni. A szer viszont ezerszer hamarabb lépett működésbe, mint azt várták volna és a szer így az utasok szervezetét úgy alakította, hogy a hajóhoz igazodjanak. Így keletkezett egy csomó, mutáns, vérszomjas szörny, akik végig kergetik hőseinket az egész hajón a húsukra áhítozva. Minél tovább van ébren valaki, a szer annál gyorsabban aktiválódik, így tehát a cél egyértelmű: minél előbb el kell hagyni a hajót, még mielőtt Pandorum tünetei jelentkeznének, ami nem épp csigalassúsággal aktiválódik. A hajót elhagyni viszont nem lehet, hisz még mindig hibás valami miatt a rendszer így sejtésük sincs, hogy épp merre vannak.
Így tehát kialakul a pánik és a kétségbeesett küzdelem a túlélésért. Közben viszont két szörny kinyírás között legalább arra sikerül fényt deríteni, hogy mi újság a drága szülő bolygójukkal a Földdel. Már évek óta elpusztult. Semmi nem maradt már belőle.
Így tehát a hajó megmaradt utasai között kialakul egy dilemma, hogy mit érdemes csinálni és mit nem. Vajon folytassák e egyáltalán a küldetést, ha már nincs aki irányítsa őket? Muszáj e vajon továbbra is a Földön elsajátított és betanult szabályokhoz alkalmazkodni? Ki tehetne ellene? Ki ítélné el őket, ha új szabályokat és jogokat alkotnának? Az otthonuk már nincsen többé és ezzel Payton is tisztában, aki kezd egyre furábban viselkedni. Egyre zavarodottabb és mikor ő is össze találkozik egy túlélővel még inkább tanácstalan lesz.
Eközben Bowenéknek sikerül újraindítaniuk a rendszert és így visszakapják az áramot. Ennek következtében pedig megtudják, hogy hol vannak és, hogy a vezérlő terem ablakából miért nem látják a csillagokat.
A film egy sci-fi horror ami ugyan amerikai, de sok német keze is benne volt a dologban. A történet maga nagyon érdekes, rejtélyes, izgalmas, a vége elgondolkodtató és a film végi csavar ( amikor is ugyan kiderül, hogy hol vannak) jól kidolgozottak, bár néha néha fel kapja a fejét az ember, mert felfedezhető benne egy két ellentmondás, vagy éppen vakfolt.
Ami nem igazán tetszett a filmben az a színészek játéka. A Paytont alakító Dennis Quaid borzasztóan unottnak tűnt egész végig. A többiek talán egy fokkal jobbak, viszont semmi maradandót nem hagynak az emberben. A harcolós csaj engem teljes mértékben Lara Croftra emlékeztetett vagy éppen Alicera a Resident Evilből, nem volt benne túl sok eredetiség. Bowen se mutatott túl sokat, pedig az első percekben azt hittem ő érdekes lesz, de aztán valahogy mintha megunta volna a saját szerepét. De ő legalább még az elején lelkesnek mutatta magát. Dennis Quaid pedig meg merném kockáztatni, hogy azt se tudta hol van...és nem is érdekelte.
Maga a történet tetszett, bár nem volt sok eredetiség benne, de a látvány szép és ijesztő volt egyszerre. A hang effektek nagyon nagy dícséretet érdemelnek. A film vége volt az ami a leginkább tetszett, az hatalmasat lendített rajta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése